Bűnözés a szociális szférában

Az alábbi esetet, egy Magyar Államkincstár (MÁK) ellenőrzése előtt követték el (informátorunk szerint):

Dupla eseménynapló írására kötelezte a szociális intézmény vezetője az alkalmazottját.
Mire is jó ez? Az egyik napló a tényleges létszámot takaró, míg a másik a lekért normatíva alapján működő, persze plusz létszámban.Magyarul: a fiktív létszám után kérik a pénzt, nem pedig a valódi alapján. (érthetőbben pl.: egy szoci aktuális létszáma 150 fő, ők 160 fő után igényelnek pénzt).Ezt úgy is elvégezhetik, hogy a szociális intézmény szolgáltatásából kilépő klienssel nem rögtön szakítják meg a kapcsolatot -papírforma szerint- (persze erről az ellátott semmit sem tud), hanem a létszámból jóval később veszik ki. A megszünt ellátást viszik tovább, mintha nem szünt volna meg.Persze a papíron felturbózott létszámot kapja a MÁK az intézmény ellenőrzésekor.


Megtörtént eset: egy fogyatékosokat gondozó szociális intézmény, egy tőle kb. 50 km-re levő patikából rendelte a gyógyszer ellátmányát (vajh' mért?). Másik: egy szociális intézmény gyógyszerrendelésében érdekelt, a patikától ellenszolgáltatást kapott a "hűségért" cserébe.

Értelmi fogyatékosok kirándulását szervező, évente kb. 100 000Ft-ot kapott attól a szálloda tulajdonostól, ahová évi rendszerességgel, kirándulások alkalmával, egy hétre elszállásolták a gondozottakat, nagyjából 50 főt. Számoljuk ki: legyen a napi szállásdíj: 3500Ft Akkor tovább: 3500 x 7 = 24500 24500 x 50 = 1225000Ft jön össze 1 hét alatt!

Egy szociális otthon intézményének vezetőjének a pozíciója függ a helyi önkormányzattal való kapcsolatától, a polgármesterrel meglevő jó viszonyától. Politikai síkú együttműködés is ötvözheti a kettejük kapcsolatát. Fontos az is, hogy a szociális otthon, a pályázatokkal megfelelő összegeket nyerjen, bizonyos célkitűzései elérésére. Mint tudjuk, az uralmon levő pártokkal célszerű jóban lenniük, hogy a pályázati pénzek biztonsággal folyjanak be a kasszába.
Léteznek szociális intézmények, ahol egyes gondnokoltak befolyásosabb (pl. politika terén), vagy pénzesebb hozzátartozóikat, időnként le-le csapolják ezzel-azzal, szívességekkel, pénzadományokkal. A dolgozók félretájékoztatásával, persze úgy tűnhet, hogy az így elért, látványos felújítási vagy más jellegű megvalósult munkák, az intézményvezető sikeres eredményei.Pedig igazából nem így van. A dolgozók évi plussz juttatásai (pl.: ticket) sem biztos hogy az igazgató jó gazdálkodásának a gyümölcse. A pelenkát forgalmazó cégek is felajnálhatták számukra.Dehát a látványmunka már csak ilyen...és persze ráfér még erre a más tollával való ékeskedés is, erre a képzeletbeli légvárra.Nyilván hogy az esetünk intézményvezetője azt hazudozza kifelé, hogy ezt "ő" adta.

Bemásolok egy érdekes történetet, az egyik megyei napilapban jelent meg ez a cikk:

Bentlakásra vágynak a Rózsakert Esély Klub gondozottjai

Összecsaptak az indulatok a gyomaendrődi Térségi Szociális Gondozási Központ keretein belül működő, a fogyatékkal élők nappali gondozását végző Rózsakert Esély Klub háza táján. Az egyik ápolónő, Schrek Lászlóné azt panaszolta lapunknak, hogy az értelmi fogyatékos gondozottak összezsúfolva, méltatlan körülmények között töltik napjaikat, a nők és a férfiak egyetlen közös mellékhelyiséget használnak. Schrekné szerint a fogyatékkal élők után járó magasabb normatíva egy részét az intézmény vezetői nem a 22 ellátottra, hanem az idősotthonok lakóira költik. Úgy véli, a városvezetés nem kezeli kellő odafigyeléssel a kérdést, nem tesz meg mindent azért, hogy Gyomaendrődön bentlakásos otthont kaphassanak a fogyatékkal élők. Ez ugyanis a gondozottak idős, 70 év körüli szüleinek legnagyobb vágya. Most azt fontolgatják, hogy kiválnak a gondozási központból, s alapítványi formában működnek tovább, így talán nagyobb esélyük lesz arra, hogy pályázati támogatással megépítsék az otthont. Olvasónk panaszával kapcsolatban megkerestük Mraucsik Lajosnét, a Térségi Szociális Gondozási Központ vezetőjét. Az intézményvezető határozottan visszautasította azt az állítást, miszerint a fogyatékkal élők állami normatíváját másra költenék. Azt viszont elismerte, hogy a jelenlegi körülmények valóban nem megfelelőek. - Ez csak átmeneti állapot, a klub eredeti (a mostanival szomszédos) helyiségei ugyanis felújítás alatt állnak, s még ebben a hónapban visszatérhetnek oda az ellátottak - szögezte le Mraucsik Lajosné. Hozzátette: egy nyertes pályázatnak köszönhetően 2010 elején új telephelyre, a Magtárlaposi utcába költözhet a klub. Azt az épületet a gondozottak speciális szükségleteinek megfelelően alakítják át. Távlati terveik között szerepel, hogy az épület felső szintjén bentlakásos otthont alakítanak ki. Várfi András, Gyomaendrőd polgármestere úgy nyilatkozott: a városvezetés mindig is szívügyének tekintette a fogyatékkal élők ellátását, ezért is vállalták a klub működtetését, ami nem kötelező önkormányzati feladat. A polgármester felháborítónak és alaptalannak nevezte az ápolónő állításait. A kiválásról a képviselő-testület dönt, egyelőre ilyen kérelem nem érkezett.

Forrás: http://www.bmhirlap.hu/index.php?apps=cikk&d=2009-06-15&r=1&c=743528

Én is kizártnak tartom azt, hogy ebben az ügyben megszólalt Schrek Lászlóné ápolónő, alaptalanul vádaskodna.Főleg ebben a nehéz gazdasági helyzetben, megkockáztatva azt, hogy a munkahelyéről a kijelentései miatt, páros lábbal kirúghatják.

A gazdasági bűnözés jelen van a szociális szférában is. De sajnos nem hallottam még precedens értékű lebukásokról, lehet azért, mert a politika nagyrészt elsimítja ezeket.

A szociális szférában dolgozó ápolókat, gondozókat, és más feladattal rendelkező munkásokat pszichikailag terrorizálgató, nyíró szociális otthonok vezetői (tisztelet a kivételnek), akik alkalmatlanok a rájuk bízott feladatra, politikai és kitudja milyen mismásolással tartják a vezetői posztjukat.Helytelen és destruktív, állami kötelékben töltött munkálkodásukat, némelyike simán 5 éven keresztül "zavartalanul" folytathatja, mindezt az adófizetők pénzén förtelmes módon elkövetve.
Ebből is látszik, hogy az intézményvezetők megválasztásakor, nem minden esetben a magas szakmai, és emberséges tulajdonságokat produkáló személyiség a mérvadó. Hanem a politika, a kisstílű érdekek, a határtalan és gátlástalan önzés, aminek nem csak az ott dolgozó egyén,hanem sok család is ártatlanul megissza a levét.

A Stressz törvény

Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is.

A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Az új feladat helyes értelmezéséhez és a helyes gyakorlat kialakításához - a közvélemény érdeklődésére is tekintettel - szükséges a szakmai és hatósági szempontokat érintő alábbi tájékoztatás.

I.

A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt.

• A munkahelyi fizikai környezetben előforduló zaj, pl. a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál, vagy klimatikus hatások, már régóta ismert stresszorok (stresszhatást kiváltó tényezők), és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség védelemnek. A hatályos jogszabályokon alapuló munkahelyi normatívák, határértékek megtartása ezekben az esetekben kellő védelmet jelent a fizikai munkakörnyezetből eredő stressz kialakulásával szemben. Ezeket az előírásokat a munkáltatók ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is.
• Az utóbbi években irányult mind nagyobb figyelem az ún. pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire - az ún. pszichoszociális tényezőkre - visszavezethető stressz jelentőségére. Egy hazai felmérés szerint, melyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete folytatott le, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A munkavédelmi törvény módosítása ez utóbbi problémakör munkahelyi vonatkozására irányul, és hívja fel a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára az ilyen esetekben is.
• Hazai viszonylatban új és a munkáltatók, a munkavállalók, sőt az egész társadalom közgondolkodásába még kevésbé beépült, fel nem ismert problémakörről van szó, amelyet még számos tévhit is övez.
  

A stressz ugyanis nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stressz hatás vezethet:

• magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény,
• pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség,
• fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás,
• pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések.

Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak.

Továbbá ide sorolandók az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb.

II.

Meghatározhatók azon tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen ilyen szempontból „baj" van: a nagymértékű fluktuáció, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észlelheti.

Mit tehet az ilyen esetek megelőzése érdekében a munkáltató:

• Jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van -e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.
  

• Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói „intézkedés" jellege, eszköztára - a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől.
  

• A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése mellett.
  

III.

A fent kifejtettekre is tekintettel, Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas. (pl. mert a kérdéskör jellegéből adódóan nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények).

Ezzel kapcsolatban a következő jogi megközelítésre kell felhívni a figyelmet.

1. A munkavédelmi törvény új feladatot meghatározó hivatkozott rendelkezése az ún. általános megelőzési követelmények között jelenik meg. E szerint [54. § (1) bekezdése] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

a) a veszélyek elkerülése;

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése;

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;

e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;

f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A vonatkozó közösségi irányelven (89/391/EGK) alapuló konkrét jogszabályhely - jogi természetét illetően - szakmai elvi tételeket, a veszély, ártalom megelőzését szolgáló alapvetést tartalmazza a munkáltató főbb cselekvési irányait orientálva. Ezek önmagukban, általános, elvi jellegüknél fogva nem szankcionálással alátámasztott konkrét kötelezettségek. Az itt felsorolt tételek nagy része speciális szabályként a munkavédelmi törvény megfelelő más helyein, illetve a végrehajtási rendeletek egyedi szabályaiban jelenik meg. Például: a veszélyek értékelése [b) pont] a kockázatértékelés szabályában [Mvt. 54. §-ának (2)-(5) bekezdései], az utasítási jog gyakorlása [i) pont] a főbb munkáltatói kötelmek között [Mvt. 54. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Több elvárás [pl. a) és c), e), f) h) pontok] amolyan cselekvési szemléletet fogalmaz meg a munkáltató irányában, amelyek át kell hogy hassák a tételes kötelezettségeken alapuló teljesítés módját. Nehezen elképzelhető, hogy ellenőrizni és szankcionálni lehessen a műszaki fejlődés kínálta eredmények alkalmazásának mellőzését, ha egy egyszerűbb, régi, de hatékony, az előírt védelmet megvalósító műszaki megoldást alkalmaz a munkáltató.

Ilyen típusú előírás a munkavédelmi törvény más helyein is megjelenik - a jogharmonizációt tükrözve -, ugyancsak elvárásként és nem szankcionálható tételes kötelezettségként. (pl. 54. § (7) h) pontja szerint a munkáltató köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.)

A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi tartalma tehát az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során.

A munkavédelmi eljárásokban alkalmazható bírságolásnak (szabálysértés, munkavédelmi bírság) komoly jogi előfeltételei vannak, többek között a tételes jogi vagy jogi jellegű (szabványi, munkáltatói, egyéb műszaki) kötelező előírás megsértése. A 10 millió forintos felső bírságtétellel fenyegető objektív alapú munkavédelmi bírság további előfeltétele az élet, testi épség, egészség súlyos, és lényegében közvetlen veszélyeztetésének bizonyított tényállása, illetve az ilyennek minősülő, törvény által leírt néhány konkrét tényállás. A törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása") nem valósulhat meg - paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában - az egyébként helyesen elvégzett kockázatértékelés pszichoszociális kockázati tényezőkre vonatkozó ún. szakszerűtlensége (szakmailag vitatható megoldása), hiányossága miatt.

A fentiekből következően az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ilyen bírságolásnak alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában. Ugyanis a munkáltató hatósági ellenőrzése, vizsgálata, akár egyedi, akár rendszerszemléletű átfogó ellenőrzésről van szó, kiterjed a szabályok teljességére [függetlenül azok konkrét, szankcionálható jellegétől], ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok működését is [81. §-ának (4) bekezdése].

2.

Mindezek miatt új típusú képességekre, technikák alkalmazására van szükség a munkavédelmi hatóság részéről is. Elsősorban a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglaló programok vezethetnek el a széleskörű, hatékony megelőzéshez. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak van szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közreműködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek, a civil szervezeteknek (pl. egészséges munkahelyek mozgalomnak) is.

Ennek érdekében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a keretében működő munkavédelmi tanácsadó szolgálat, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársainak bevonásával tervezi a közeljövőben a felvetődött kérdés megoldását - különösen a következőkkel - elősegíteni:

• egyszerűen kivitelezhető kérdőívek alkalmazásával, pl. hogy fel lehessen mérni (munkáltatónak, foglalkozás-egészségügyi orvosnak, vagy akár az egyéneknek is), hogy kell-e stresszhez vezető pszichoszociális tényezőkkel számolni a munkaköri feladataik ellátásával összefüggésben,
• munkáltatóknak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosainak szóló módszertani ajánlásokkal a helyzet felmérést követő helyes megoldásokhoz, az előzetes és időszakos - egyébként jogszabály által kötelező - munkaköri alkalmassági vizsgálatok korszerű lefolytatásához,
• írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokkal a munkavállalók és munkáltatók érzékenyítése és helyes hozzáállásának formálása érdekében,
• a felügyelő-tanácsadók speciális, mentálhigiénés továbbképzésével,
• az egészségfejlesztés területén működő szervezetekkel való kapcsolatok kiszélesítésével.
  

Végezetül azonban hangsúlyozni kell, az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és az sem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről - ideértve a munkahelyet is - a stresszt okozó tényezők.

Forrás: www.ommf.gov.hu

A lánglovagok.hu-s anyagról

Egyik blog olvasónk szólt, hogy az idézett szövegben helytelen állítás található. Most itt és így pontosítom:

A mobbing jelentése: egymás fúrása, kiközösítése, piszkálása.

A kifejezés Konrad Lorenz-től származik (csókák figyelése), a munkahelyi viszonyok leírására Heinz Leyman alkalmazta először.

:) Köszönöm hogy a hibát észlelte, és szólt!

Weblap ajánló:mobbingról a Lánglovagok.hu-n

Mobbing - pszichoterror

A laktanyán belüli élet kapcsán érdemes megemlíteni a mobbing jelenséget. A kifejezés angol eredetű, a "mob" (csőcselék) szóból ered szóból ered, így könnyen kitalálható, hogy itt csoportnyomásról, piszkálódásról és áldozatokról beszélünk. A mobbing pszichoterrort jelent, mely egy-két kipécézett személy ellen irányul. Az egyik megközelítés csak a csoport elnyomó szerepét hangsúlyozza, a másik a vezető által alkalmazott elnyomást is magába foglalja. A következőkben a csak a csoportnyomással foglalkozom...

A cikk folytatása olvasható: http://www.langlovagok.hu/html/lelektan/26.shtml