:)

Haladunk !

Az oldalunkon szereplő írások közül, egyet átvett a www.freespirit.hu

Köszönjük!

Elérési cím: http://www.freespirit.hu/hu/magazin/ep_lelek/lelki_terror/?prev=1

Fel mered venni a kesztyűt a lelki terror ellen???? „BEVÁLLALOD????”

Fel mered venni a kesztyűt a lelki terror ellen???? „BEVÁLLALOD????”




Talán azt gondolod, és bizonyára sokan mások is azt gondolják, illetve tanulják meg, hogy a tényleges szabadságvesztésnek csak egyetlen módja van. Büntetni a bűnöst, és a börtönbe, a rácsok mögé kell szorítani tetteiért.

De talán nagyon sokszor tapasztaltad azt életed során, hogy vannak más lehetőségek is a bebörtönzésre, a rabságban tartásra. És nem csak fizikai, hanem lelki értelemben egyaránt gyakorlott ez az eljárási forma.

És ami még ennél is fájdalmasabb, hogy nem csak a vétkesek számára van elkészítve ez a hely, nem csak az ő bűnhődésük lakhelye, hanem a jó, okos, bölcs, kreatív, értékes, és igazán fontos értékekkel, erényekkel rendelkező emberek büntetése és „tartózkodási helye” is lehet. Azoké, akik szeretik és élvezik a szakmájukat és értik azt, akik megállják a helyüket az életben, a magánéletben, apaként, anyaként, barátként, dolgozóként, mindig, minden körülmények között. Vagyis a nagybetűs EMBEREKé!

Azt mondják: mindenki azt kapja, amit megérdemel, de hadd cáfoljak rá erre!!!!!! Mert sajnos az élet provokálhat és provokál is természetellenes dolgokat.

Hogy konkrétan mire gondolok??

Sokszor nem a vasból készült rácsokra kell gondolni, amik feltörhetetlen lakatokkal és zárakkal vannak biztosítva, hogy a gonosz megközelíthetetlenségét okozzák és a külvilág védelmét a bűnös szándéktól. Bár ez lenne a természetes és az igazságos eljárás, a társadalom megszokott és leggyakrabban gyakorolt és végrehajtott normája. De sajnos nem minden esetben van ez így. És lehet, hogy mostanra már nem is ez a gyakoribb. És ez nincs így rendjén!!!!

Ugyanis a lelkek köré is lehet láthatatlan rácsokat építeni. Bebörtönözni, a lélek szabadságát elvenni és korlátozni. Mindig csak egy kicsivel nagyobb helyet lezárni, ezzel csökkentve a lelki életteret. Óvatosan, szinte észrevétlenül, hogy ne legyen olyan feltűnő, és észrevehető. De van határ, hogy hol van az a pont, amikor már lelki terrorról beszélhetünk? És mi az a fájdalom, amit már nem bír el egy lélek? Van egyáltalán ilyen, vagy a végtelenségig is terhelhető? Mikor van vége? És vége lesz e csak úgy magától?

SOHA!!

Olyan, mint az iszap. Csak lefelé húz, és hiába kapálódzik bárki is, ha belekerült, akkor elsüllyed. Muszáj felismerni, irányítani, tudatosítani ezt és küzdeni ellene.

Azt a pontot nevezem a lelki terror határának és végének, amikor én mondom azt, hogy vége, és harcolni kezdek ellene. Amikor felismerem ezt, döntök ellene, illetve meghatározom a végét. Különben soha nem lesz vége. És ennek hiányában, az idő múlásával, egyszer csak azt veszem észre, hogy már késő és visszafordíthatatlanná, illetve visszafordíthatatlanabbá és elviselhetetlenné vált, vagy válik ez a szörnyűséges és tudatosan megszervezett, megtervezett folyamat, helyzet.

Ugyanis a lelki terror, nem egy egyszeri eset, hanem folyamatos cselekedetek, manipulációk csoportosulása, tömege, sorozata.

Melyek alkalomadtán kicsinek és elviselhetőnek tűnnek, de ezek idővel egyre gyakrabban és nagyobb számban jelennek majd meg, fordulnak elő a kapcsolatokban, egy személy, vagy kisebb- nagyobb embercsoport ellen, a hétköznapok során. És végül, a sok kicsinek látszó cselekedetek, részesei lesznek a nagy egésznek, és ezáltal egységet képeznek és alkotják a „várva várt” eredményt.

Ismerős ez számodra? Tapasztaltál már ilyet? Vélsz felfedezni erre utaló jeleket életedben? Éreztél már ilyet? Behálóztak már? Voltál már függésben? Áldozatává váltál már ennek? Egy embernek? Egy szervezetnek? Egy olyan személynek, akiben a legjobbnak hittél a világon? Akit a legjobban szerettél? Akiben bíztál? Akiről azt hitted, hogy szeret? Akit barátnak hittél, de ölelés közben megfeledkezett a szövetségről és hátba támadott? Áldozatává váltál már a családodnak? A munkahelyednek?

Ha nem, szerencsés vagy és légy hálás. De sajnos ennek ellenére sem tudlak biztosítani – és meggyőződésem, hogy más sem - arról, hogy ez soha nem is fog megtörténni veled? És hidd el, nem tudsz elég óvatos lenni, hogy ezt kivédd. Nem olyan könnyű. Ez egy csapda. És azt nem olyan könnyű észre venni, hogy hova van elrejtve, és mikor sétál bele a gyanútlan ember.

És ami azt illeti, nyugodtan kijelenthetem, hogy a lelki terror, ez a lélek ellen felállított csapda, mostanra, illetve az elmúlt években, tervszerű és gyakorlott célja és munkája lett a világnak, a magyar társadalomnak és az ország mozgatórugóinak, akik hatalommal bízattak meg. De nem élnek vele, hanem visszaélnek.

Felismered ezeket a jeleket, de kicsinek érzed magad, hogy valamit is tégy ellene? Ez nagy hiba és inkább azt mondom, hogy vétked ez.

Tudod, a Grand Kanyon és a Himalája is sok kis porszemből, vagy kavicsból áll, amik összeolvadtak. A sok kicsi alkotja a nagyot! És te is része, egy eleme, tagja lehetsz valamelyiknek, ami azt jelenti, hogy nem olyan könnyen másznak meg, nem könnyen ugranak át, és nem olyan könnyen győznek le.

De mi a titka ennek?

Sok kisebb – nagyobb kavicsból áll az a Himalája….

Vagyis fontos, hogy legyen egy cél, amit el akarsz, el akarunk és el kell érni!! Össze kell forrni, hogy egy nagy, megmászhatatlan hegyet képezzünk! Legyen egység, akik egy irányba néznek és a meghatározott cél érdekében tesznek mindent, és e köré csoportosítják valamennyi cselekedeteiket! És akik együtt magasra törnek, vagy magas dolgokat képeznek!

Legyen összetartás, ami rendíthetetlen!!!!! Legyen bizalom egymásban. Olyan, ami több, mint 100%.

Legyen kitartás, mert ez egy nagyon nagy csata, ami a frontvonalban zajlik és győzni kell!

Legyenek összeroncsolt, elgyötört, fájdalmakat és megtöretést ismerő és hordozó lelkek, akik elfáradtak a nagy teher alatt, de épp emiatt erőtől duzzadnak, akik nagyon elszántak és kitartóak, bármi történjen is. A végsőkig.

A legtöbb csatát úgy nyerték meg a történelem során, hogy a harcosok kitartóak és összetartóak voltak. Ez az egyik legfontosabb titok és alapelv.

Legyen készülődés és szerveződés. Alaposan fel kell készülni, mert a győzelem a fontos. És ezt nem lehet spontán előadni. Ismerni kell minden kapaszkodót, mert szükség van rá.

Azt mondják, hogy a lelki munkások, a segítők, olyan nagyszabású és veszélyes munkát végeznek, mint a tűzoltók. Csak azzal a különbséggel, hogy nem olyan látványos, és mindig kell a tüzet oltani, de soha nem alszik ki a tűz! És ami még különbség, hogy nincs felszereltség. Nincs védelem. Ezt is ki kell építeni. Gondoskodni kell a védelemről, a biztos háttérről, és a stabil alapokról.

Bátorság kell!

Legyen csend! Csendben lehet dolgozni, előre látónak lenni, megszervezni, hogy mire van szükség, és mire kell számítani. És azért is fontos, hogy ne leplezzen le senki, ne akadályozza meg senki a munkát, a tervet, még az előtt, hogy bármi is elindulna, elkezdődne. Kiszámíthatatlannak és észrevétlennek kell lenni, a kellő és alkalmas ideig.

Így lehet megfontoltnak, alaposnak, valamint óvatosnak lenni. Ez által lehet kiismerni az ellenség gyengepontjait, és megtanulni, hogy milyen módszerekkel lehet belevágni, ami biztos siker. Nem direktben, nem hangosan, hanem okosan, bölcsen dolgozni a háttérben. És szép lassan felépíteni a stratégiát, a tervet.

És gyűjtögetni olyanokat, akik társulnak, aki változást akarnak, akik már megelégelték a felesleges, elviselhetetlen, de ugyanakkor láthatatlan lelki rabigát!!

Aztán várni a győzelmet és a tényleges, eredményes változásokat!!

Te belevágsz??

Hát győzz velünk!! És légy szabad újra!!





A segítők védelme, vagy inkább akadályozása történik az egészségügyben és a szociális szférákban?


Valamennyi magyarországi munkahelyen tapasztalhatók azok a rendellenes bánásmódok és jelenségek, amiket a munkavállalók ellen tanúsítanak. De talán az egyik legjellemzőbb, a segítő szakmában dolgozók akadályozása, és a segítők ellen folytatott csendes közdelem, a színfalak mögött. A tudatos és titkos háttérmunkák.

A szakma kitanulása során, az iskolai évek alatt, nagyon sokat lehet tanulni arról, hogy hogyan kell bánni a különböző és speciális ellátást igénylő beteg emberekkel. Mire van szükségük, hogyan kell az életminőségüket feljavítani és jobbá tenni? Hogyan kell alkalmazni az egyéni és személyre szabott bánásmódot??

Szinte, mindent tudunk, ismerünk ezek titkairól. De ami igazából alapja lehet ennek az ismeretnek, a segítő szakmának, az az elhívatottság, amit embertömegek hajdan „birtokolhattak”.

Azon embercsoportok tagjai képezik a szakma alappilléreit, akik ilyen ambícióval kezdtek a munkának, és amit egy több éves lelki készülődés előzött meg, ami a személyi rátermettségből eredt.

A munkavégzés humanizmusra épülve működőképesnek bizonyul, mert emberek menekülnek meg emiatt, vagy legalább is támaszt, megoldásokat lehet jelenteni számukra, a helyzetükre nézve.

Vagy legalább már az is eredménynek számít, ha az életük egy - egy óráját szebbé lehet tenni, vagy sikerül szerezni számukra némi örömöt a zátonyra futott életük napjaiban. Igaz, olykor nem látványos ez a munka, mert egy hosszú, tudatos és tervszerű folyamat következményeképpen és eredményeképpen jelenik meg, ami akár évek hosszú és kitartó munkájának köszönhető.

De miközben tudjuk és ismerjük a betegekkel való bánásmódok titkait, ki törődik azzal, hogy a segítők szükségei is biztosítva legyenek, vagy legalább megmaradjanak, és ne fogyjanak a meglevő tartalékok.

Személy szerint, életem során legtöbbször, a prevenciót tartottam fontosnak. Sokkal több bajt lehetne elkerülni, ha az előrejelzéseknek hitelt adnánk, és tudatosan akadályoznánk a káros munkavégzéseket. Mert ha már megtörténik a baj, akkor sokkal több időre, energiára, pénzre, munkára van szükség, hogy helyre lehessen hozni. És sajnos a lelki dolgokban is vannak visszafordíthatatlan folyamatok, amiken már nem lehet változtatni, nem lehet elkerülni, és nem lehet lényeges eredményeket elérni.

De tudjuk – e, hogy hogyan kell óvni és kezelni, őrizni az egészséges lelkeket? Erre vajon képeznek ki embereket? Tanítanak erről? Felkészítenek erre segítőket és vezetőket, akik arra (is) lennének hivatottak, hogy szolgálják, maximálisan biztosítsák a segítők védelmét és gondoskodjanak, ezen nélkülözhetetlen igényükről??

De sajnos, a tapasztalat nem ezt bizonyítja.

És nem egy szuper vízióra gondolok, amiről azt gondoljuk, hogy mindent meg tud oldani, de nem. Persze, az is fontos lehet.

De mindenek előtt, a megoldás a hétköznapi eseményekben rejtőzhet elsősorban.

Az kerül a fontossági sorrend elejére, hogy mik történnek naponként a munkavégzés közben, hogyan bánnak a segítőkkel. Megkapják e azt a megbecsülést, amit megérdemelnének, amihez szükségük lenne, hogy tudjanak segíteni és hatékonyabb munkát végezhessenek?

De sajnos nincs meg!! Semmilyen szükséges védelem nincs meg, pedig erről is olyan sokan szeretnek beszélni, de nem is ismerik, mert nincs ezek közül semmi sem alkalmazva.

Sajnos, minden munkahelyre, és így a segítő szakmában is, nagyon sok területen befurakodtak olyan emberek, akiket a hatalmi harcon, a könyöklésen, a törtetésen, feljebb jutáson, a képmutatáson és önmaguk elismertetésén kívül, nem sok más dolog érdekel, mellesleg nem sok más dologra képesek. Legalább is a segítő szakmában biztos, hogy nem kellene lenniük, és épp számukra csinálni nem túl emberséges módon helyet.

Mert ezek az emberek nem szívlelik maguk körül azokat az embereket, akik okosak, bölcsek, kreatívak, iskolázottak, akik szeretik, élvezik és tudják a szakmájukat, mert igen csak esélytelenek velük szemben. Így mi más marad hátra, mint az, hogy ki kell őket túrni, és mindent fel kell használni ellenük a céljuk érdekében.

És bár megérezni ezen törekvés előszelét is a levegőben, de mégsem tesz ellene senki semmit, és végül megtörténik a nem várt győzelem, a kevésbé jó cél érdekében.

És ahogy fogy a lelki védelem, egyre inkább veszik át az irányítást a nem oda illő emberek, és a hatás egyre rosszabb, és gyorsabb a nem kedvező „munkavégzés”. És egyre fagyosabb a légkör ennek következtében, mert lassan, ennek következtében, kiveszett a szív, az élet. Már nem is a betegek a fontosak a segítő szakmában??? Minden csak szemfényvesztés köré van építve?

Évek alatt megfigyelhető, hogy tudatosan és célzottan bombázzák a szakma iránt elhívatottságot érző embereket, mígnem a kiégésüket okozzák nagyon rövid idő alatt.

Nem a munka éget ki, mert aki ezt tanulta és vállalta, az tudja, hogy mire vállalkozott és mire kellett készülnie, mire kell számítania. De ez a folyamatos lelki bombasorozat, ami naponta éri a munkavállalókat, a segítőket, az a sok negatív ingerhatás, teljesen kifacsarja, megtöri a lelkeket!!

Hogy mik ezek?

Ez egy nagyon összetett folyamat eredménye.

Az elmúlt kb. 10 évben felébredtek a szervezetek, emberek és úgy döntöttek, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy visszafojtsák, megakadályozzák, vagy legalább is lassítsák a lelki terror folyamatait, mind a kapcsolatokban, mind a családban. És a kitartó és sok munka, mostanra már eredményt és törvényeket is hozott a védelem érdekében.

Az ENSZ, az Európai Unió, és az Európai Tanács, már több, mint 10 éve foglalkoznak ezzel a kérdéssel és sok határozat, ajánlás, egyezmény, deklaráció született.

Közös álláspontjuk a lelki terror ellen:

„Emberi jogok durva megsértésének tartják, ennél fogva megelőzését, kezelését, az elkövetők elleni fellépést és a sértettek támogatását az államok kötelezettségének tekintik.”1


De van még egy terület, ahova beszivárgott a lelki terror és mostanra már el is terjedt!! A munkahelyek! És azt gondolom, hogy a felől nem fér kétség, hogy az ezen területeken folytatott lelki terror alkalmazására is vonatkozik a fent említett szervezetek véleménye. Ugyanis a lelki terror módszeresen ismétlődő cselekvéssorozatai, célja és eredménye, számos esetben megegyezik, az élet más területein, kapcsolataiban folytatott bántalmazó cselekedetekkel (Talán egy – két kivétellel).

És még nincs senki, aki igazából arra vágyna, hogy ezt megtörje, megakadályozza és védje a segítőket. A szakszervezetek nem elég erősek, nincs hatáskörük, kompetenciájuk és az első megmérettetésnél megtörnek. De ez így nem jó. Valamit tenni kell, mert szükséges lenne!!


Miben nyilvánul meg a lelki terror a munkahelyeken?


A lelki terror elemei sok esetben hasonlóak egymáshoz. Minden kapcsolatban ugyanazok a módszerek fedezhetők fel. És ugyan az az elv és a cél, és az eredmény is és valamennyi esetben elérhetővé is válik. Ugyan az történik minden esetben.

A lelki terror, bántalmazás három területe és célja:

- Hatalmi függőség -

- Anyagi függőség -

- Érzelmi függőség kialakítása

A munkavégzés során mindhárom megtapasztalható, valamilyen formában. És mindhármat alkalmazzák, és együtt működtetik. Egyik sem hiányozhat a „biztos cél elérése” érdekében.

Olyan gyakran tapasztalható, hogy a megbízott vezetők nagyon sokszor túllépik a kompetenciájukat, és a hatalmukkal visszaélnek, és nem tudnak a megfelelőképpen bánni vele. Emiatt mindent elrontanak. Egyáltalán nem arról van szó, hogy egy hasznos és szükséges feladattal megbíznak, amit el kell végezni, és természetesen szó nélkül, hanem amikor már a lelket akarják uralni a sok manipulációval.

Szeretnek bizonytalanságban tartani, hogy soha ne lehessen tudni, hogy mire lehet számítani, mi fog történni, mi várható. Ez függőséget okoz.

Ezt az is előidézheti, hogy mindig változnak a szabályok és nincs következetesség hosszú távon, sőt rövidtávon sem. És nem csak a törvénymódosításoknak köszönhetően történik ez az állandó változtatásmánia, hanem egyszerű hétköznapi dolgokban elsősorban, amik leginkább a gyakoribbak. És nem arra gondolok, hogy pl: a házirend betartatásának nem tesz eleget a dolgozó, és emiatt éri sérelem, hanem arra, hogy a szükséges szabályok betartása mellett, minden jellegű viselkedést, véleményt, egyéniséget, gondolkodást is befolyásolni és elszorítani szándékoznak.

Emellett elég gyakori a létbizonytalanságban tartás.

Félelem okozása és abban való tartás.

A pénznélküliség és a munka elvesztésének veszélye sok mindenkit a félelembe kerget és abban is tart. Emiatt egy ember sok mindent hajlandó elfogadni, vagy legalább is elviselni. És nem lázad, nem áll ellen. Csak lassan megtörik ebben.

És emellett veszélyeztetésnek lesz kitéve, mind egészségi állapotát, mind anyagi – és létbiztonságát illetően.

Az elmagányosítás és izoláció is nagyon fontos része a lelki jellegű bántalmazásnak.

Köztudott, hogy a jó és okos emberek összetartásánál nem nagyon van erősebb és legyőzhetetlenebb rendszer, legfeljebb az atombomba.

De ezek létrejöttét a legtöbb esetben a munkáltatók megakadályozzák, hogy ne történjen meg. És erre vannak módszerek, amivel törvényes kereteken belül nagyon gyakran visszaélnek. (pl: ok nélküli áthelyezések, elbocsátások)

És a meglevő, jól működő kapcsolatokat is rövid időn belül megsemmisítik, legalább is szeretnék.

Ugyanis, amint észlelnek egy olyan kapcsolatot, ami összeforrt, ami egységes, és aminek az összetartója a kölcsönös szeretet, tisztelet, megértés, emberség, azt tudatosan elkezdik bombázni, rombolni és végül szétszaggatják, megtörik.

És hogyan? Minden lehetőséget megragadnak arra, hogy elválasszák az embereket, barátokat, kisebb egységeket egymástól, a csoportokról nem is beszélve.

Miért? Mert egyedül az ember elveszti bátorságát, nem mer tenni semmit, és félelembe esik. Egyedül kiszolgáltatottnak és elhagyatottnak érzi magát az ember, és végül meggyengül emiatt. Egyedül semmilyen csatát nem lehet nyerni, sem történelmit, így lelki csatát sem. És ennek tudtában hajlamos feladni az ember mindent, amiért kellene küzdeni. Mert tudja, hogy elveszti a csatát. Emiatt nem küzd, csak megtanul hallgatni, csendben tűrni és viselni minden fájdalmat, ami egyre több és egyre gyakoribb lesz az idő múlásával.

Az emberi méltóságtól való megfosztás is jellemző.

Az elismerés, megbecsülés hiánya, sőt, ellenben a folyamatos hibák kutatása, okozása, olykor előidézése, nagy számban járul hozzá ennek eléréséhez.

Minden korban és minden kínzó módszer között megtalálható volt az a fajta, ami a szükségektől való megfosztás köré van csoportosítva.

Ez mind testi, mind lelki területeken egyaránt megfigyelhető. A fantáziák a módszereket illetően kimeríthetetlenek.

Bár a munkahelyeken a testi jellegű bántalmazás nem fordul elő ténylegesen, a lelki annál inkább, amelynek mellesleg fizikai következményei is lehetnek és vannak is. Egészségi megbetegedés, ami akár az egész későbbi életvitelét megbélyegezheti és hatással lehet rá.

Természetesen a tényleges testi bántalmazás sokkal ritkább elkövetési mód ilyen körökben, mint a munkahely, mert bizonyítható, és mert ezek ellen már van törvény is.

Viszont a lelki terrorizmusra nincs és ennek alkalmazásával is messzemenőkig el lehet jutni, és eredményeket lehet elérni, talán még sokkal hatékonyabban is, vagy legalább olyan hatékonyan. Emellett el lehet benne veszni, jobban el lehet rejtegetni, mert nem feltűnő, nem látványos és kevesebb a bizonyíték, vagy egyáltalán nincs is kézzelfogható jellegű a tevékenységekkel szemben. De a hatás és a kórokozás legalább olyan nagy mértékű, mint a testi bántalmazás, vagy akár még nagyobb is a pusztítás. Mert mindennek mozgató rugója a lélek. Ez az élet alapja és nem mindegy, hogy mi, ki a világ alapja, mozgatója. És csakis ennek hiányában nem működik a világ.

Visszatérve a szükségletekre alapozott bántalmazási formákra.

Tudjuk, hogy minden embert meg lehet félemlíteni, ha megvonjuk valamelyik életfontosságú szükségletét, főleg, ha minél többet, egyre többet. Ez az emberi reakció ilyen jellegű hatásokra, minden esetben törvényszerű.

Ez mind lelkileg, mind érzelmileg és mind anyagilag érvényes. És a fantázia messzemenőkig kimeríthetetlen a lelki fájdalmak okozását illetően.

Az érzelmi szükségletektől és kapcsolatoktól való megfosztás következménye:

Megfosztja a lelket a valakihez tartozás élményétől, a bizalomtól, a szeretettől, a ragaszkodástól, az elismeréstől, a támogatottságtól, a lelki erőforrástól.

A biztonságérzet hiánya megtanítja a függőséget, illetve a tehetetlenségérzetet!

A bántalmazás fajtái és módszerei közzé tartozhatnak még, pl:

A mentális állapotra való káros viselkedés, mely annak romlásához vezethet, valamint az erkölcsi elismerés, jó hírnév veszélyeztetése, jogtalan és nem igaz hírek keltése, magánéletbe való beavatkozás és emiatt, hatalmi visszaélés következményeképpen, hátrányos, veszélyeztetett helyzetbe kerülés, még akkor is, ha a munkavállaló nem követett el törvény szerint behatárolt és meghatározott bűncselekményt, vagy szabálysértést.

Sokszor az is tapasztalható, hogy a dolgozó személyeket, csupán tárgynak nézik, vagy robotnak, akiknek nincsenek érzelmeik, akaratuk, döntésük.

Ugyanis ma Magyarországon bármit meg lehet tenni a dolgozókkal, semmilyen használható és alkalmazható jogi, vagy törvényi szabály nem áll a személy védelmére, rendelkezésére, sem mint magán személy, sem mint munkavállaló.

Bármikor, bárkit, bárhová elhelyezni, vagy munkahelyéről azonnali hatállyal kimozgatni, vagy eltávolítani, szintén mindennapos esemény. Az eljárás, rendszeres, ismétlődő és akár tömegeket, csoportokat érintő gyakorlása is azt bizonyítja, hogy a dolgozók személye iránt nem tanúsítanak semmilyen emberséget, megbecsülést, valamint méltóságteljes bánásmódot. Ugyanakkor megszegik és veszélyeztetik a munkavállaló tiszteletét, emberi mivoltát, létbiztonságát.

(Még jelentősebb bűntett, vagy érdemleges, és nem kívánatos tett elkövetésének meg nem történése esetén, illetve el nem követése ellenére is megtörténhet és meg is történik ez az eljárás.)

Akár még a dolgozó szerződésének utolsó napján is jelezheti a munkáltató a munkavállaló felé, hogy minden jelentősebb ok nélkül, nem tart igényt a munkájára a későbbiekben. (és leginkább ez a gyakoribb)

De a véglegesített dolgozók sincsenek biztonságban.

És alapvetően, az is egy létbizonytalanságot keltő mód, hogy a munkáltató, a próbaidő lejárta után, nem véglegesíti dolgozóját, vagy küldi el (előzetes jelzések után), ha nem volt megfelelő az addigi munkavégzése.

Évekig is eltarthat ez a fajta játék, míg egyszer csak ellene dönt, mit sem sejtetve. És nem marad semmi más védelem, csak az előérzet. De ez mégsem egy paragrafus, amiben nyugodtan és biztonságosan lehet kapaszkodni és bízni, hogy a dolgozó biztonságát, védelmét eredményezi majd.

„A felnőtt embernek joga van az emberi mivoltával, a szabad akaratával, döntésszabadságával önállóan rendelkeznie. Joga van békességben élni, és nem köteles elszenvedni a sérelmet.”


És az ember igazságérzete sokszor azt sem viseli könnyen, amikor minden apró kis hibáját megemlítik, arra koncentrálnak és szinte figyelik, várják, hogy mikor követ el hibát, hogy végre bebizonyosodhasson, hogy nem tökéletes és nem a megfelelő ember a pályán. De miközben ezen dolgoznak, az igazi nagy vétkek ott lapulnak és szaporodnak a háttérben, és senki nem szól ellene egy szót sem, mert már nem mer.

És mert talán éppen az a cél, hogy minden figyelem elterelődjön az igazán lényeges és fontos dolgokról.

De sajnos, nem meri az ember elmondani, felvállalni a véleményét sem, mert esetleg ebből is baja származhat és hátrányos, vagy kevésbé kívánatos helyzetbe kerülhet. És sok esetben megtapasztalható volt ez a fajta beigazolódás.

És még számos példát lehetne hozni, ami módszeresen okozza a munkavállalók lelki és ennek következtében, akár fizikai veszélyeztetését is.

A cél, hogy ezeket a szörnyűségeket, amiket elkövetnek ellenünk, és embertársaink ellen, ne hagyjuk. Ismerjük fel a jeleket és merjünk lépni, merjük megakadályozni, és ne engedjük, hogy a barátainkat, a jó szakembereket, a kapcsolatokat szétbombázzák.


A bántalmazás következményei lehetnek:

* Magatartás zavar
* Beilleszkedés zavar
* Önismeret hiány
* Személyiség zavar
* Létbiztonság veszélyeztetése
* Kapcsolatbeli zavarok (kialakításában és megtartásában egyaránt, izolációra való törekvés)
* Túlzott stressz, és mentális zavar, (mert elterelődik a figyelme, illetve lekötődik az aktuális problémákra)
* Ezekből fakadó egészségügyi károsodás
* Esetenként agresszió a sok és elviselhetetlen fájdalom miatt
* Illetve, nagy mértékű belső feszültség, ami veszélyes lehet az egyénre vonatkozóan.
* Munkavégzés, képességek, teljesítmények, koncentráció, figyelmesség nagyfokú és fokozatos romlása.
* Természetes életöröm hiánya, közömbösség, érdektelenség, lelki megüresedés, kiégés.
* Alvászavar, fejfájás, étvágytalanság, vagy túlzott ételfogyasztás.
* Depresszió
* Túlzott alázatosság, engedékenység
* Feltűnő alkalmazkodási képesség
* Riadt, szomorú tekintet, viselkedés
* Bizalmatlanság, vagy fokozott szeretetigény, szeretetéhség, ezzel szemben a szeretet hiánya egy másik ember iránt bármilyen jellegű kapcsolatban.
* Önsanyargatás („csak azt teszem magammal, amit mások tettek velem”.) Ezt meg lehet tanulni és nagyon mélyen belevési magát az ember lelkébe, viselkedésébe). Illetve a másik fajtája, amikor nem befelé éli meg az ember a sérelmeit, hanem nagymértékű belső feszültségeit tovább adja embertársainak, akarva, vagy akaratlanul, ami aztán még több konfliktushoz vezet.




Törvények, szabályok, megfogalmazások

54. §

„A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit sem lehet önkéntesen megfosztani.”

55. §

„Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni..”16

Agresszó:

„Az a viselkedés, mely mások szándékos bántalmazására irányul.“

Bántalmazás fogalma:

“Valakit vagy valamit.

Embernek, állatnak, anélkül, hogy igazán rászolgált volna, testi, vagy lelki fájdalmat okoz; megüt, megver, megbánt.”12

A bántalmazók büntetése a legtöbb esetben nem hoz eredményt, sőt még jobban agresszivitást válthat ki belőle. A kezdeti lépés az lenne, ha a társadalom nem tűrné el ezt a helyzetet, igyekezne ráterhelni a polgárokra, ennek a helyzetnek az elviselhetetlenségét.

Ombudsman - lelki terror - döbbenetes!

„A lehető legmagasabb szintű jogi védelmet szeretne az ombudsmanok és munkatársaik számára az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Szabó Máté azt javasolja a döntéshozóknak, hogy védjék meg őket mindazoktól a támadásoktól, amelyek azért érik őket, mert kritikát gyakorolnak a hatóságok és más szervezetek tevékenysége felett.

A biztos ugyanakkor úgy vélte: nemcsak újabb szabályozásra van szükség, hanem olyan jogi és politikai kultúra megteremtésére is, amelyben fel sem merülhet az ilyen fenyegetettség lehetősége.

Szabó Máté emlékeztetett arra, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosát mint közjogi méltóságot jogvédő tevékenységének biztosítására megilleti az országgyűlési képviselő mentelmi joga.”
forrás: www.inforadio.hu

Olvasásra ajánlom még, a http://dejure.hu oldalán még erről a témáról szóló, bővebb cikket:
http://dejure.hu/2008/11/23/szabo-mate-kerese/

Most Magyarországon itt tartunk, az ombudsmant és a társait védeni kell. Intő jel ez mindenki számára, aki csak felfogta, hogy miről is van valójában szó:

„Szabó Máté közölte, hogy már több munkatárság érte "retorzió" a vizsgált szervezetek részéről. A munkatársaival, mint magánszemélyekkel vagy családtagjaikkal szemben hozott hatósági intézkedések (például hatósági ellenőrzés, munkabérre elrendelt letiltás, azonnali inkasszó érvényesítése, végrehajtási jog bejegyzése ingatlantulajdonra) hátterében jóhiszeműséget feltételez a biztos. "Ám felmerül a retorzió gyanúja akkor, ha a konkrét vizsgálati megállapításaim közlését vagy netán nyilvánosságra hozatalát követően hoz ugyanaz a hatóság, amelyet vizsgáltak, rövid időn belül jogszerű, többé-kevésbé szabályos, ám célzottnak tűnő intézkedést - éppen a vizsgálatot végző munkatársamat érintő ügyben."- http://dejure.hu
Most Magyarországon, a lelki terrorizálás módszerét, már az ombudsman és a társai ellen is használják. Elindultak a szakszervezetek által szervezett tüntetések,a bérekért, a biztonságért, és minden jóért. A tiltakozások egyike sem szólt még eddig a lelki terror alkalmazása elleni törvény meghozataláról. Mindenki elfelejti azt, hogy ha a munkavállalót nem védi egy hatásos mobbing ellenes törvény, akkor hiába küzdi ki a „jó bérét”, a lelki terror oldaláról sérülékeny marad. A szakszervezetek erőtlensége is innen eredeztethető. A lelkileg leterrorizált munkavállalók csoportjából álló tagság, sosem lesz igazán ütős.

Állás foglalások lesznek? Ébresztő szakszervezetek!

A napokban (egyenlőre) néhány szakszervezet kapott egy emailt, hátha mondanak valamit, és valaki merészelne állás foglalni a munkahelyi lelki terror ügyében.
Várunk még egy kicsit, és idővel leközöljük az összes szakszervezet válaszlevelét, és még azok sorát, akik válaszra sem méltatták e kezdeményezést.
A levelet jpeg formátumban elolvashatja mindenki,véletlenszerűen lett kiválasztva (mielőtt kalkulálni kezdene valaki). A képre kattintva, nagyobb és olvashatóbb méretben látszik:

Minden ember egyenlő!

1. A szakszervezetek foglaljanak állást a mobbing ellen. Határozottan emeljék fel a hangjukat, a munkahelyi pszichikai terrort ítéljék el nyilvánosan, és hivatalosan.

2. A politikai pártok szintúgy. Eddig még egy párt sem hirdetett harcot a munkahelyi lelki terror ellen, egy törvényjavaslatról sem hallottunk, amely ezt kívánná szabályozni és tiltani.

3. . Kérdéses munkahelyeken végezzenek évente, vagy kérésre a munkavállalók körében (összdolgozói szinten akár) anonim, beazonosíthatatlan („ikszelős”) közvélemény-kutatást, amely egy szűrés lenne, a lelki terror felmérésére.
Ezt kézbe vehetné vagy kezdeményezhetné egy emberjogi szervezet, ügyelne arra, hogy szabályosan folytatódjon. Az eredmény kiértékelése nyilvánosan a dolgozók előtt történjen. Fontos lenne, hogy a munkaadó figyelembe vegye a mintavétel eredményét, és eljárjon ahogy kell, messzemenőkig nem tévesztve szemelőt a munkavállalók érdekeit, és ha szükséges, személyi változtatást is véghezvigyen.



Úgy gondoljuk, a despota vezetési stílusnak az ideje már jócskán lejárt. Ideje lenne, a demokrácia játékszabályait figyelembe venni.

Osszátok meg az élményeiteket az oldal olvasóival!

Várjuk leveleiteket az email címünkre, írjatok cikkeket, fogalmazzátok meg a a tapasztalataitokat a munkahelyi lelki terrorral kapcsolatban. Várjuk a munkahelyeteken történtek leírását.

Ezek az írások névtelenül jelennek meg, ügyelünk az anonimitásra! A cikk írójáról semmilyen információt nem adunk meg !

Várjuk jogi szakemberek jelentkezését, akik mobbing pereket elvállalnának, és segítenének jogi tanácsaikkal a munkavállalóknak. Az elérhetőséget (weblapot is!) közzé tesszük az oldalon.

Mobbing Teszt

Ez a mobbing teszt segít Önnek felismerni, hogy vannak-e utalások arra, hogy Önt a munkahelyén mobbing-támadás éri.
Jelölje be azokat az állításokat, amelyek igazak Önre.

1.A háta mögött rosszakat mondanak Önről.
2. Kollégái nevetségessé teszik.
3.Járását, hangját, gesztikulációját vagy nevetését majmolják.
4.Olyan munkákat bíznak Önre, amelyek Öntől túl keveset, vagy túl sokat vár el.
5.Döntéseit megkérdőjelezik.
6.Olyan munkát adnak Önnek, amelyek árthatnak egészségének.
7.Testi erőszakkal fenyegetik meg.
8.Verbálisan vagy tettlegesen szexuálisan zaklatják.
9.Munkáját állandóan kritizálják.
10.Politikai és/vagy vallási nézetei miatt támadják.
11.Lehetőségei arra, hogy szabadon megnyilvánuljon, erősen korlátozzák.
12.Amikor megnyilvánul, gyakran, vagy állandóan megszakítják.
13.Gyakrabban kiabálnak Önnek és kritizálják mint másokat, habár véleménye szerint ezt nem érdemli meg.
14.Telefonon zaklatják.
15.Kollégái és a főnök célozgatásokat tesznek, amiket Ön nem ért.
16.A kollégák elhallgatnak, amikor belép a terembe és nem beszélnek többé Önnel.
17.Elteszik a munkahelyét, úgy hogy ne legyen kapcsolatban a kollégáival.
18.Nem kap feladatot, állandóan új vagy értelmetlen feladatot jelölnek ki Önnek.
19.Lebecsmérlő pillantásokkal vagy gesztikulációval tekintenek Önre kollégái.
20.A kollégák híreket terjesztenek Önről.
21.Ráfogják Önre, hogy pszichikailag beteg, vagy nem normális.
22.A kollégák kinevetik Önt egy akadály miatt.
23.Kollégák és/vagy a főnök megalázó szitkozódó szavakat használnak Önnel szemben.
24.Testi fenyítést alkalmaznak Önnel szemben.
25.Megpróbálják anyagilag megkárosítani, amiben pl. munkaanyagaiban kárt tesz.


Kiértékelés

Minél inkább éli meg a felsorolt szituációkat legalább hetente egyszer hosszabb időn át (6-12 hónapig), annál valószínűbb, hogy munkahelyén Mobbingnak van kitéve.
A Mobbing-gyanú tisztázásához igen hasznos, ha egy Mobbingra specializálódott tanácsadóhelyhez fordul.
Alkalomszerű összeszólalkozás és/vagy konfliktus a kollégákkal és főnökökkel még nem Mobbing. Simítsa el ezeket a nézeteltéréseket és konfliktusokat egy az érintettekkel való tisztázó beszélgetéssel.
Amennyiben Ön egy Mobbing-áldozat és pszichikailag elég erősnek érzi magát, akkor adott esetben egy elszánt(bátor) és magabiztos fellépéssel a mobbingoló kollégákkal szemben kiűzheti a szelet a vitorlájukból. Hozza szóba közvetlenül a viselkedésüket, tisztázza velük, hogy átlát a viselkedésükön és semmi esetre sem fogadja el azt.
Hozza szóba felettesénél és/vagy az üzemi bizottságnál,szakszervezeti bizalminál,vagy a szokásos gyűlések alkalmával, a kollégái viselkedését. Ha maga a főnöke a mobbingoló, akkor menjen annak a főnökéhez.
Kiegészítőleg forduljon egy a Mobbingra specializálódott intézményhez, hogy a szituációt pontosabban analizálhassa és hogy segítséget szerezzen. Ne maradjon egyedül tapasztalataival, mivel épp a Mobbingnál áll fenn a veszély, hogy az ember egyre inkább saját magát kérdőjelezi meg és megbecsülése súlyosan károsodik!

Nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikus kritériumai a DSM-III-R szerint

A viselkedést és/ vagy fantáziát átható nagyzásosság, az empátia hiánya és túlérzékenység mások velük kapcsolatos értékeléseivel szemben. Mindez a korai felnőttkorban kezdődik, és nagyon sokféle összefüggésben megmutatkozik, amik a következők közül legalább öt jelez:

1.kritikára,bírálatra dühvel, szégyen- és megalázottságérzésekkel reagál (még ha nem juttatja is kifejezésre);
2.interperszonálisan kizsákmányoló: céljai elérése érdekében a többieket kihasználja
3.saját fontosságát nagyzásosan éli meg, azaz sikereit és tehetségét eltúlozza, vagy megfelelő eredmények hiányában is azt várja, hogy mint "különleges képességűre" figyeljenek rá;
4.azt hisz, hogy a nehézségei csakis rá jeééemzőek, unikálisak, és őt csak egészen különleges emberek érthetik meg;
5.képzeletüket kitölti a korlátlan sikerességgel, hatalommal, csillogással, szépséggel vagy ideális szerelemmel való foglalatoskodás;
6.kiválasztottsági érzésük van: elvárják, hogy egészen különleges bánásmódban részesüljenek, például, hogy ne kelljen egy sort végigvárniuk, ha másoknak ezt kell tenniük;
7.hiányzik belőlük az empátia, képtelenek felismerni és átélni, mit éreznek mások, és például csalódottak lesznek, meghökkennek, ha egy komoly beteg barátjuk lemond egy találkozót;
8.az irigység érzése szinte eluralkodik rajtuk.

Klinikai kép
-Viselkedés,küllem:
Nyugodtak, hűvösek és magabiztosak, elégedettnek és kiegyensúlyozottnak tűnnek, többségük azonban szerénytelen, hivalkodó, önhitt,sznob és arrogáns másokkal.Hiányzik belőlük az alázat, bevallottan önzőek és kicsinyesek, kizsákmányolóak. Gőgös, kevély önteltségük alaptalannak látszik.


Ez a jellemzés csak egy részlet, Döme László: Személyiségzavarok című kötetéből.
E kötetet mindenkinek ajánlom akit érdekel a személyiségzavarok témája.
Link: http://www.szakkonyv.hu/portal.aspx/product/show/68c15098-191d-4639-8c9d-db610fa76fcf

Lelki terror, stressz,mobbing

Ha van időd és kedved, érdemes rákeresned az interneten, hogy hány szakszervezet, politikai párt, vagy cég határolódott el a mobbingtól, vagy a felsoroltak közül,hányan tűzték fel a zászlajukra a mobbing elleni harcot. Egy biztos: ma 2008.11.13-án Magyarországon egyetlen egy politikai párt, valamint a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezet weboldalán sem találtam az előbb felsoroltak valamelyikére.

A pénz fontos, de nem minden.

"A horvát jogászok és egészségügyi szakemberek új pszichológiai problémára hivták fel a figyelmet, a munkahelyi erőszak kapcsán.

A német pszichológusok már a hetvenes években felhívták a figyelmet arra a jelenségre, hogy a munkahely harci területként is működhet, ahol a kollégák kisebb vagy nagyobb csoportja érzelmileg terrorizálhat egy illetve több kiszemelt munkatársat.

Az Európai Unió területén 2004-ben 20 millió eurós kárt okozott a mobbing, és mintegy 48 ezer dolgozó vetett véget életének ebből kifolyólag. A pszichikai terror ellen eddig egyedül Franciaországban született törvény, ahol a büntetés 1500 euró pénzbírságtól egy év börtönbüntetésig terjedhet." olvasható a http://drinfo.hu/-n


A szorongás, tipikus válaszreakció a stresszel leterhelt, vagy az egyén számára félelmetes helyzetekre.A pszichológiai változásokkal kombinált, nagy fokú félelem felkészíti az adott személyt arra, hogy megvédje magát, vagy elmeneküljön abból a helyzetből, amely kiváltotta ezt a válaszreakciót.

A sérülékenység-stressz modell szerint, a mentális zavarral járó károsodás megnyilvánulásának valószínűsége akkor a legnagyobb, amikor a sérülékenységi és a stressz tényezők kombinációja meghaladja az adott személy bio-pszichológiai alkalmazkodó képességét, és kiváltja azokat a biológiai/viselkedésbeli válaszreakciókat, amelyek a kérdéses egyén betegségét jellemzik.
A sérülékenység fogalma olyan tényezőket takar, amelyek eleve hajlamossá teszik az adott személyt arra, hogy bármikor megjelenjen nála egy bizonyos tünet.

A stresszválaszok minden embernél sokféle károsodást idéznek elő annak ellenére, hogy a lehetséges stresszválaszok köre nagyon tág, a legtöbb embernél ennél sokkal behatároltabb azoknak a nem-specifikus károsodásoknak a köre, amelyek az adott egyénre jellemző stresszválaszokat jelenítik meg.
Azon munkahelyeken, ahol a lelki terror jelen van,könnyen magyarázatot adhat arra, hogy egyes munkavállalók körében miért jelentkezik egyes mentális zavarok tünetegyüttese, vagy más fizikai panaszok köre. Itt feltehetjük azt a kérdést hogy: a mobbing, a munkahelyi lelki terror egyenlő a súlyos lelki bántalmazással, amely a testben is károsodásokat idézhet elő?

A stresszkezelés (csoport therápia, relaxálás,meditáció stb.)alkalmazása egyik útja a megbetegedett egyén gyógyulásának. De így a "stresszfaktort" még nem iktattuk ki igazán, hiába stabilizálódik a munkavállaló lelki állapota, és sikeresen valósul meg a testi gyógyulása. Szükséges lenne, a kellemetlen munkahelyi légkört megteremtő vezetők, és abban sikeresen asszisztálók elmarasztalása is. Hiszen a bajt, célszerű gyökerestől eltávolítani, és egy megnyugtató megoldást kell alkalmazni. Égetően szükséges lenne, hogy Magyarországon, a munkavállalókat egy mobbing ellenes törvény is védje!

Miért romlik a munkahelyi teljesítmény? - Háttérben a mobbing

Találtam egy jó írást a mobbing témában. Ide kattintva elérheted az oldalt:

http://www.eande.hu/publikacio/24

Az cikk szerzőjének ezúton szeretnék gratulálni!

Íme egy részlet:

Miért romlik a munkahelyi teljesítmény? - Háttérben a mobbing

Egy konkrét eset késztetett arra, hogy tudatosabban kezdjek foglalkozni a munkahelyi teljesítmény, és a hangulat kapcsolatával. Egy jó nevű cégnél dolgozó munkatárs mesélte el a vele történteket:

„Egyszer csak észre vettem, hogy főnökeim megoldhatatlan feladatokat bíznak rám és kárörömmel veszik tudomásul, hogy nem tudok eredményt produkálni. Ha a közelükbe értem kínos csend állt be az addigi beszélgetésbe, folyamatosan igyekeztek nevetségessé tenni. A kritika már folyamatos lett, a főnök is rendszeresen leszólta a teljesítményem, állandósultak a negatív beszólások, munkám el nem ismerése.”
Miután nagyon bosszantotta az eset azon kívül, hogy elmondta nekem, utána is olvasott a jelenségnek. Így tudta meg, hogy munkahelyi zaklatás, mobbing áldozata lett.

Definíció

A mobbing jelentése: egymás fúrása, kiközösítése, piszkálása.

Az angol szakkifejezés Konrad Lorenz-től származik, aki a csókáknál figyelte meg: csoportosan támadnak egy másik állatra, hogy elűzzék. Innen vette át az irodalom a „mobbing” szót a munka világában előforduló kollektív üldözés, zaklatás megnevezésére. A munkahelyi viszonyok leírására Heinz Leyman alkalmazta először.

A mobbing olyan ellenséges és etikátlan kommunikáció, ami egy vagy több személy részéről egyetlen ember ellen irányul, és legalább fél éven át tart, minimum heti 1 inzultussal.
Munkahelyi előfordulása: 5-7%.
A munkahelyi mobbing fogalmát Nyugat-Európában már jól ismerik: számos munkavállaló nyert már pert erre hivatkozva.

A mobbing kialakulásának háttere

A rendszeres munkahelyi ellenségeskedésnek és zaklatásnak a legtöbb esetben nincs semmilyen racionális oka. A főnökök és munkatársak kizárólag a szadista hajlamaik, vélt vagy valós hatalmuk kiélését élvezik, amikor egy társuk életét pokollá teszik.

Míg a gyerekek általában a csoport leggyengébb tagját pécézik ki kegyetlen hajlamaik kiélése végett, a felnőttkori pszichoterrornak már bárki áldozata lehet. A munkahelyen a sikeres és kedvelt beosztottakra és kollégákra is rászállhatnak a főnökök és a többiek. Igaz azonban, hogy a nők, a gyakornokok és az idősebb munkavállalók könnyebben válhatnak áldozattá. Sőt, bizonyos iparágakban dolgozóknak szintén nagyobb esélyük van arra, hogy munkahelyi zaklatással szembesüljenek: leginkább a kiélezett versenyhelyzetben működő vállalatokra igaz ez, bankoknál és szociális munkát végző szervezeteknél figyelték meg leggyakrabban a munkahelyi mobbing jelenségét. A témát kutató pszichológusok szerint még arra sem lehet egyértelmű választ adni, hogy milyen viselkedés váltja ki a főnök vagy a munkatársak kegyetlenkedéseit. Úgy látszik, a szisztematikus kicsináláshoz nem kell okot szolgáltatni, bármi elég ahhoz, hogy megalázások és rosszindulatú megjegyzések céltáblájává váljunk.

A mobbing okai között

• Társadalmi, szociális,
• Szervezeti és
• Emberi tényezők húzódnak.

Társadalmi és szervezeti háttér

A pszichoszociális kóroki tényezők nagyobb csoportjai

1) tartós szociális kockázati helyzet (pl. munkahelyi terhelés, konkurenciaharc, szociális izoláció), illetve

2) kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (pl. kényszervállalkozóvá válás, migráció, objektív tárgyvesztés).

A pszichoszociális terhelések, traumák az egyén valós (vagy vélt) érdekeinek, értékeinek és érzelmi elvárásainak (együttérzés, szolidaritás, részvét, barátság stb.) mások általi tényleges (vagy vélt) megsértéséből erednek. Az így kialakuló munkahelyi, családi, rokoni, baráti konfliktusok, a pszichoszociális traumák súlyossága eltérő lehet, de mindig az egyén és személyi környezete (magánéleti kapcsolatai, munkahelyi csoportja, szervezete) konfliktusáról van szó.

A munka világának 2 fontos és gyakori pszichoszociális kóroki tényezői:

1) Munkanélküliség

A rejtett munkanélküliség évtizedei után a létbiztonság csökkenése, megszűnése hirtelen tört rá az egyénre. A most munkaképes korúak szülei nem voltak munkanélküliek, így nincs családi magatartásminta a munkanélküli apa vagy anya szerepére.

A munkanélküliség veszélye vagy bekövetkezése annál súlyosabb pszichoszociális trauma, minél kevésbé biztosított az egyén és családja anyagi ellátása, létbiztonsága, és minél kisebb a remény megfelelő új munkahely találására ugyanakkor egyre nő az egyén elkeseredettsége, mellőzöttség érzése, kizökken a szervezeti kultúrából, agresszívebbé válhat, s ezek nehezítik az újra beilleszkedést.

2) Munkahelyi bizonytalanság

A pszichoszociális stressz egyik előidézője a munkahelyi bizonytalanság. Különösen így van ez átszervezések, összevonások, decentralizáció esetén. Hónapokig mindenki a bizonytalanságban él. Ekkor lenne a legnagyobb szükség egyértelmű információkra, de a főnökök ilyenkor a legkevésbé vállalják a nyilvánosságot. A bizonytalan várakozás romboló hatású. Hónapok, évek kellenek a létrejött új szervezetben az emberi kapcsolatok újraszerveződéséig; erre a vezetés rendszerint nem ad(hat) türelmi időt, az új helyzetre való beállítódásig nagy a veszélye a pszichoszociális trauma kialakulásának.

Emberi háttér

Miután pszichológusok az áldozatok viselkedésében semmiféle magyarázatát nem lelték a munkahelyi terrornak, a mobbingot gyakorlók motivációi felé fordultak.

• Gyakori például, hogy a főnökök egy nem jól megoldott feladat után bűnbakot keresnek beosztottaik között, hogy ráhárítsák a sikertelenség teljes felelősségét.
• Legtöbbször a munkahelyi féltékenység, a hatalmi harcok is szisztematikus zaklatásba torkollanak. A nem kívánt kritikát hangoztatók is fejükre vonhatják társaik haragját.
• A legtöbbször azonban pusztán alacsony fokúnak mondható szadizmus kiéléséről van szó. A főnökök érezni akarják a hatalom gyakorlásának gyönyörét: parancsaikkal és kegyetlenkedéseikkel beteges hajlamaikat élik ki. Ebben az esetben a mobbing céltáblájául szolgáló személy mindig más: néhány hétig az egyik, azután pedig egy másik beosztottat aláz meg és szekál a közvetlen vezető. Ilyenkor az alkalmazottaknak legalább szerencséjük van, mert a módszeres kicsinálás nem feltétlenül vezet a munkahely kényszerű elhagyásához.

Ki a felelős a munkahelyi mobbing esetekért?

40 százalékáért	a főnök a felelős
10 százalékáért	a főnök és a kollégák a felelősek
20 százalékáért	egy kolléga a felelős
20 százalékáért	a kollégák csoportja felelős
10 százalékáért	Egyéb okok a felelősek

A mobbing hatásai

A mobbingot elszenvedők munkateljesítménye, meglepő módon, jó ideig nem csökken a pszichikai terror alatt. Bár nem szeretnek, utálnak bejárni dolgozni, a munkatársak a rájuk kiosztott feladatokat ugyanolyan jól végzik, mint korábban. Éppen ezért nehéz idejében észrevenniük a mobbingot. Idővel azonban a kipécézett személy egyre kevésbé bírja a megaláztatásokat és a stresszt. Csökken a munkateljesítménye, nő a hiányzásai és a betegszabadságai ideje. Végül a legtöbb esetben otthagyja a céget, és értékes tudását viszi magával.

A legjobb munkahelyet is tönkretehetik a negatív kollégák, ha a vezetés hagyja, hogy elterjedjen a 'kivételezés', vagy egymást akadályozó, féltékeny légkör alakuljon ki.

Egy inspiráló, bátorító, pozitív környezet meglepő teljesítményre tudja sarkallni a munkatársakat. A cégvezetés szerepe meghatározó abból a szempontból, milyen kapcsolatok alakulnak ki a szervezeten belül. Nemcsak az autoriter, elnyomó vezetési stílus visszaszorítása fontos a jó légkör kialakulásához, hanem az is, hogy az egy szinten levők egy hullámhosszra kerüljenek, ismerjék egymást és legyen közös értékrendjük.

A nagy szervezetekben az okozhat gondot, hogy az alkalmazottak tömeges jelenléte elszemélyteleníti a légkört, és az „én csak egy kis porszem vagyok” érzés nyomja le a hangulatot és a munkakedvet.

A kisebb cégeknél ezzel szemben az állandó összezártság okozhat gondot: kiéleződnek az apró, jelentéktelen konfliktusok is. Mindenki ismeri a jelenséget, mikor például egy kis irodában egy elkallódott mappa, vagy nem megtalált információ miatt elszabadulnak a lefojtott indulatok.

Nehéz emberek a vállalkozásban

Majd minden munkahelyen vannak problémás emberek, akik tönkre teszik a munkahelyi hangulatot, és akikkel olykor igen nehéz együtt dolgozni.

Több típusa is van azoknak, akik hosszú távon garantáltan megrontják a légkört:

Az egyik legellenszenvesebb vonás, ha figyelmetlenek vagyunk másokkal, elfelejtjük ígéreteinket, vagy például asztalon hagyjuk állhatatosan csöngő mobiltelefonunkat. Egy felmérés szerint az ilyen embereket még a testszagot árasztó munkatársaknál is jobban utálják kollégáik.

Sok kínos pillanatot szereznek a többieknek azok, akik folyamatosan a környezetükben levőket kritizálják.

Az önző munkatársak csak a saját szükségleteikkel foglalkoznak, és nem veszik tekintetbe a kollégáik szempontjait. Sok problémát okoznak a túlzottan simulékony, barátságos emberek, akikkel egyébként - például az elvégzendő munka minőségének terén - problémák vannak. Ez is lehet nehéz eset, mivel az ilyen munkatársakat senki sem akarja megbántani, így nem szólnak nekik, és ők is túl barátságosak ahhoz, hogy nemet mondjanak másoknak.

Nemzetközi tapasztalatok

Világszerte, s így Magyarországon is egyre nő a mobbing kapcsán munkaügyi pert indító munkavállalók száma. Ezek a perek növelik a vállalat költségeit. Éppen ezért fontos a mobbing megelőzése a vállalatoknál hiszen nekik sem éri meg a mobbing által okozott több millió forintos vagy Euro-s kárt elviselni.

• Minden tizedik európai munkavállaló volt már lelki vagy fizikai zaklatás áldozata.
• Egy Ausztriában készült felmérés szerint már volt része szexuális zaklatásban a nők 81 százalékának.
• Mintegy tizenkét millió európai munkavállaló tapasztalta már a munkahelyi konfliktusok legsúlyosabb formáit.
• A tradicionális gondolkodású déli országokban, melyekben lazábban értelmezik a jogszabályokat, inkább számítanak a munkahelyi agresszió különböző megjelenési formái elfogadottnak, mint északabbra

Az európai munkahelyeken nem ritka a diszkrimináció, megfélemlítés, szóbeli attrocitás, sőt az esetek öt százalékában megtörténik a fizikai támadás is. A mobbing többnyire egyszerű konfliktusként indul: az egyik alkalmazottnak valamilyen problémája adódik kollégájával, esetleg többekkel. Később a konfliktusok sűrűsödnek, állandósulnak. A probléma megoldását a munkaadók sajnos a legtöbb esetben abban látják, hogy a zaklatást elszenvedő munkatársat, mint összeférhetetlent eltávolítják. Igen sok formában nyilvánulhat meg a kollégák rosszindulata. Az ellenszenv súlyosabb esetben teljes kiközösítésben nyilvánul meg. Ezt a jelenséget egyébként már az iskolákban is felfedezték, és - elsősorban Nagy-Britanniában - hatóságilag megpróbálnak fellépni a pszichoterror ellen. A nem megfelelő munkakörnyezet és munkamorál, a helytelen - frusztrációt keltő, kivételező - vezetési módszer könnyen lehet táptalaja a terrornak és megbélyegzésnek.

A mobbing a bécsi Medizin Popular című lap szerint csak Ausztriában évente sok millió euróba kerül. Különösen a nők hajlamosak - munkahelyi beosztástól függetlenül - arra, hogy egymás életét tönkre tegyék, féltékenységből, irigységből, netán csak azért, mert nem rokonszenves nekik valaki. Az okok különbözőek lehetnek: túl gazdag valaki vagy nagyon szegény, esetleg csúnya, új vagy régi alkalmazott, öreg vagy fiatal.

Egy Németországban végzett felmérés szerint a német munkavállalók mintegy 2,7 százaléka van pszichoterrornak kitéve, s azt rendszeresen több mint 800 ezer személy szenvedi el. Éves időtartamra lebontva a százalékos arány az összes munkavállaló 5,5 százalékát tette ki. A karrier egész időtartamát tekintve pedig minden kilencedik dolgozó (11,3%) válik munkahelyi pszichoterror szenvedő alanyává.

A felmérés tanúsága szerint több tényező is belejátszik abba, hogy ki mekkora valószínűséggel válik munkahelyi pszichoterror áldozatává: így a nem, az életkor, illetve a kettő kombinációja. A nők esetében a kockázati tényező 75 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál: jelenleg a dolgozó nők 3,5 százalékát érik ilyen hatások, szemben a férfiak 2,0 százalékával. Bár Németországban kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit, a pszichoterrornak kitett nők száma mégis magasabb a másik nemhez tartozó kollégáiknál. 100 érintett dolgozó közül ugyanis 58 a nő, míg 42 a férfi. Az életkor tekintetében a jelenség a fiatal munkavállalókat (25 éves kor alatt) érinti a leginkább (saját bevallásuk szerint 3,7 százalékukat); őket a sorban az 55 éves vagy idősebb munkavállalók követik (2,9%).

A mobbing káros hatását számszerűsítik is, pl. Németországban évente 12,5 milliárd euróra becslik a mobbing miatt okozott teljesítmény-kiesést.

Finnország: Egy a közelmúltban végzett finnországi felmérés szerint a munkavállalók egészségére nagyobb veszélyt jelent, ha egy igazságtalan főnök beosztottjaként dolgoznak, mintsem egészségtelen életvitelük.

A felmérés tanúsága szerint azok a férfi munkavállalók, akikkel, elmondásuk szerint, jól bánnak feletteseik, 52 százalékkal ritkábban kerülnek betegállományba, mint méltánytalan bánásmódról panaszkodó kollégáik. A kisebb pszichés rendellenességek tekintetében ez a különbség még szembeötlőbb: 73%.

Az aktív nők esetében a kutatók hasonló megosztottságot tapasztaltak.

A tanulmány szerzői nem győzték hangsúlyozni, hogy a főnökök saját érdeküket szolgálják azzal, ha meghallgatják beosztottjaikat.

Európában már törvény van a mobbing ellen.

Ma már az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy visszaszorítsa a munkahelyi „fúrások" jelenségét. Vagyis az irodai mobbingot. Nyugat-Európában már igen jól ismerik, sőt, egyes országokban törvényekkel is küzdenek ellene. A mobbing tehát munkahelyi veszélyforrásnak minősül, és úgy vélik, hogy a jelenség az alapvető emberi jogok ellen elkövetett bűncselekmény. Svéd- és Németországban már megszületett az ilyen munka- és büntetőjogi esetekre vonatkozó törvény. A németek pedig külön internetes segélyközpontot hoztak létre az „áldozatok" számára. Ez a portál hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan kerüljük el a konfliktushelyzeteket, illetve miként dolgozzuk fel a magánéletünkre is kiható negatív eseményeket. A becslések szerint Németországban évente 12,5 milliárd euró a mobbing okozta teljesítmény kiesés.

A prevenció lehetőségei képzéssel, szervezetfejlesztéssel

Az egyén oldaláról: individuális és csoportos önmegismerési, személyiség- és magatartásfejlesztési tréningek, konfliktuskezelési technikák, az asszertivitás elsajátítása, a pszichikus állóképesség fejlesztését szolgáló szerepgyakorlatok, egészséges és kellő idejű, változatosságú pihenés, tudatos kikapcsolódás, tervezett, feltöltő szabadidős programok.A munkahelyi vezetés oldaláról: mindent el kell követni a korszerű, biztonságos, egészségi kockázatot nem jelentő munkafeltételek és munkakörülmények biztosítása érdekében. A munkavállaló elégedetlensége ettől megszűnik, de elégedett még nem lesz. Ehhez az egyénnek át kell élnie az összetartozás érzését. Ezt kell elérni.Csak a vezetők vezetési szakismereteinek, vezetéstechnikai készségeinek függvényében - melyeknek személyiségi követelményei hasonlóan fontosak - nyílik lehetőség a munkahelyi pszichoszociális kóroki tényezők nagy részének megelőzésére.Nem a munkát, hanem az embereket kell szervezni, nem munkaköröket kell betölteni, hanem konkrét feladatokra kell az embereket alkalmazni (a feltételek biztosítása mellett). Felelősséget és jogokat megjelölve, információt és részvételt biztosítva a személyiségeket kell mozgósítani (nem utasítani), akiknek saját céljukká válhat a feladat teljesítése.A szervezet oldaláról, ahol nem szükséges, ott ne legyen piramis alakú szervezet; ha mégis az, csökkenjen a főnöki szintek száma. A munkavállaló csoportbeli eredményességét ne gátolják, keresztezzék indokolatlan, önös főnöki beavatkozások