Találtam egy jó írást a mobbing témában. Ide kattintva elérheted az oldalt:
Az cikk szerzőjének ezúton szeretnék gratulálni!
Íme egy részlet:
Miért romlik a munkahelyi teljesítmény? - Háttérben a mobbing
Egy konkrét eset késztetett arra, hogy tudatosabban kezdjek foglalkozni a munkahelyi teljesítmény, és a hangulat kapcsolatával. Egy jó nevű cégnél dolgozó munkatárs mesélte el a vele történteket:
„Egyszer csak észre vettem, hogy főnökeim megoldhatatlan feladatokat bíznak rám és kárörömmel veszik tudomásul, hogy nem tudok eredményt produkálni. Ha a közelükbe értem kínos csend állt be az addigi beszélgetésbe, folyamatosan igyekeztek nevetségessé tenni. A kritika már folyamatos lett, a főnök is rendszeresen leszólta a teljesítményem, állandósultak a negatív beszólások, munkám el nem ismerése.”
Miután nagyon bosszantotta az eset azon kívül, hogy elmondta nekem, utána is olvasott a jelenségnek. Így tudta meg, hogy munkahelyi zaklatás, mobbing áldozata lett.
Definíció
A mobbing jelentése: egymás fúrása, kiközösítése, piszkálása.
Az angol szakkifejezés Konrad Lorenz-től származik, aki a csókáknál figyelte meg: csoportosan támadnak egy másik állatra, hogy elűzzék. Innen vette át az irodalom a „mobbing” szót a munka világában előforduló kollektív üldözés, zaklatás megnevezésére. A munkahelyi viszonyok leírására Heinz Leyman alkalmazta először.
A mobbing olyan ellenséges és etikátlan kommunikáció, ami egy vagy több személy részéről egyetlen ember ellen irányul, és legalább fél éven át tart, minimum heti 1 inzultussal.
Munkahelyi előfordulása: 5-7%.
A munkahelyi mobbing fogalmát Nyugat-Európában már jól ismerik: számos munkavállaló nyert már pert erre hivatkozva.
A mobbing kialakulásának háttere
Míg a gyerekek általában a csoport leggyengébb tagját pécézik ki kegyetlen hajlamaik kiélése végett, a felnőttkori pszichoterrornak már bárki áldozata lehet. A munkahelyen a sikeres és kedvelt beosztottakra és kollégákra is rászállhatnak a főnökök és a többiek. Igaz azonban, hogy a nők, a gyakornokok és az idősebb munkavállalók könnyebben válhatnak áldozattá. Sőt, bizonyos iparágakban dolgozóknak szintén nagyobb esélyük van arra, hogy munkahelyi zaklatással szembesüljenek: leginkább a kiélezett versenyhelyzetben működő vállalatokra igaz ez, bankoknál és szociális munkát végző szervezeteknél figyelték meg leggyakrabban a munkahelyi mobbing jelenségét. A témát kutató pszichológusok szerint még arra sem lehet egyértelmű választ adni, hogy milyen viselkedés váltja ki a főnök vagy a munkatársak kegyetlenkedéseit. Úgy látszik, a szisztematikus kicsináláshoz nem kell okot szolgáltatni, bármi elég ahhoz, hogy megalázások és rosszindulatú megjegyzések céltáblájává váljunk.
A mobbing okai között
- Társadalmi, szociális,
- Szervezeti és
- Emberi tényezők húzódnak.
Társadalmi és szervezeti háttér
1) tartós szociális kockázati helyzet (pl. munkahelyi terhelés, konkurenciaharc, szociális izoláció), illetve
2) kényszerű életmódváltozási esemény és élmény (pl. kényszervállalkozóvá válás, migráció, objektív tárgyvesztés).
A pszichoszociális terhelések, traumák az egyén valós (vagy vélt) érdekeinek, értékeinek és érzelmi elvárásainak (együttérzés, szolidaritás, részvét, barátság stb.) mások általi tényleges (vagy vélt) megsértéséből erednek. Az így kialakuló munkahelyi, családi, rokoni, baráti konfliktusok, a pszichoszociális traumák súlyossága eltérő lehet, de mindig az egyén és személyi környezete (magánéleti kapcsolatai, munkahelyi csoportja, szervezete) konfliktusáról van szó.
A munka világának 2 fontos és gyakori pszichoszociális kóroki tényezői:
1) Munkanélküliség
A rejtett munkanélküliség évtizedei után a létbiztonság csökkenése, megszűnése hirtelen tört rá az egyénre. A most munkaképes korúak szülei nem voltak munkanélküliek, így nincs családi magatartásminta a munkanélküli apa vagy anya szerepére.
A munkanélküliség veszélye vagy bekövetkezése annál súlyosabb pszichoszociális trauma, minél kevésbé biztosított az egyén és családja anyagi ellátása, létbiztonsága, és minél kisebb a remény megfelelő új munkahely találására ugyanakkor egyre nő az egyén elkeseredettsége, mellőzöttség érzése, kizökken a szervezeti kultúrából, agresszívebbé válhat, s ezek nehezítik az újra beilleszkedést.
2) Munkahelyi bizonytalanság
A pszichoszociális stressz egyik előidézője a munkahelyi bizonytalanság. Különösen így van ez átszervezések, összevonások, decentralizáció esetén. Hónapokig mindenki a bizonytalanságban él. Ekkor lenne a legnagyobb szükség egyértelmű információkra, de a főnökök ilyenkor a legkevésbé vállalják a nyilvánosságot. A bizonytalan várakozás romboló hatású. Hónapok, évek kellenek a létrejött új szervezetben az emberi kapcsolatok újraszerveződéséig; erre a vezetés rendszerint nem ad(hat) türelmi időt, az új helyzetre való beállítódásig nagy a veszélye a pszichoszociális trauma kialakulásának.
Emberi háttér
Miután pszichológusok az áldozatok viselkedésében semmiféle magyarázatát nem lelték a munkahelyi terrornak, a mobbingot gyakorlók motivációi felé fordultak.
- Gyakori például, hogy a főnökök egy nem jól megoldott feladat után bűnbakot keresnek beosztottaik között, hogy ráhárítsák a sikertelenség teljes felelősségét.
- Legtöbbször a munkahelyi féltékenység, a hatalmi harcok is szisztematikus zaklatásba torkollanak. A nem kívánt kritikát hangoztatók is fejükre vonhatják társaik haragját.
- A legtöbbször azonban pusztán alacsony fokúnak mondható szadizmus kiéléséről van szó. A főnökök érezni akarják a hatalom gyakorlásának gyönyörét: parancsaikkal és kegyetlenkedéseikkel beteges hajlamaikat élik ki. Ebben az esetben a mobbing céltáblájául szolgáló személy mindig más: néhány hétig az egyik, azután pedig egy másik beosztottat aláz meg és szekál a közvetlen vezető. Ilyenkor az alkalmazottaknak legalább szerencséjük van, mert a módszeres kicsinálás nem feltétlenül vezet a munkahely kényszerű elhagyásához.
Ki a felelős a munkahelyi mobbing esetekért?
| 40 százalékáért | a főnök a felelős |
| 10 százalékáért | a főnök és a kollégák a felelősek |
| 20 százalékáért | egy kolléga a felelős |
| 20 százalékáért | a kollégák csoportja felelős |
| 10 százalékáért | Egyéb okok a felelősek |
A mobbing hatásai
A mobbingot elszenvedők munkateljesítménye, meglepő módon, jó ideig nem csökken a pszichikai terror alatt. Bár nem szeretnek, utálnak bejárni dolgozni, a munkatársak a rájuk kiosztott feladatokat ugyanolyan jól végzik, mint korábban. Éppen ezért nehéz idejében észrevenniük a mobbingot. Idővel azonban a kipécézett személy egyre kevésbé bírja a megaláztatásokat és a stresszt. Csökken a munkateljesítménye, nő a hiányzásai és a betegszabadságai ideje. Végül a legtöbb esetben otthagyja a céget, és értékes tudását viszi magával.
A legjobb munkahelyet is tönkretehetik a negatív kollégák, ha a vezetés hagyja, hogy elterjedjen a 'kivételezés', vagy egymást akadályozó, féltékeny légkör alakuljon ki.
Egy inspiráló, bátorító, pozitív környezet meglepő teljesítményre tudja sarkallni a munkatársakat. A cégvezetés szerepe meghatározó abból a szempontból, milyen kapcsolatok alakulnak ki a szervezeten belül. Nemcsak az autoriter, elnyomó vezetési stílus visszaszorítása fontos a jó légkör kialakulásához, hanem az is, hogy az egy szinten levők egy hullámhosszra kerüljenek, ismerjék egymást és legyen közös értékrendjük.
A nagy szervezetekben az okozhat gondot, hogy az alkalmazottak tömeges jelenléte elszemélyteleníti a légkört, és az „én csak egy kis porszem vagyok” érzés nyomja le a hangulatot és a munkakedvet.
A kisebb cégeknél ezzel szemben az állandó összezártság okozhat gondot: kiéleződnek az apró, jelentéktelen konfliktusok is. Mindenki ismeri a jelenséget, mikor például egy kis irodában egy elkallódott mappa, vagy nem megtalált információ miatt elszabadulnak a lefojtott indulatok.
Nehéz emberek a vállalkozásban
Több típusa is van azoknak, akik hosszú távon garantáltan megrontják a légkört:
Az egyik legellenszenvesebb vonás, ha figyelmetlenek vagyunk másokkal, elfelejtjük ígéreteinket, vagy például asztalon hagyjuk állhatatosan csöngő mobiltelefonunkat. Egy felmérés szerint az ilyen embereket még a testszagot árasztó munkatársaknál is jobban utálják kollégáik.
Sok kínos pillanatot szereznek a többieknek azok, akik folyamatosan a környezetükben levőket kritizálják.
Az önző munkatársak csak a saját szükségleteikkel foglalkoznak, és nem veszik tekintetbe a kollégáik szempontjait. Sok problémát okoznak a túlzottan simulékony, barátságos emberek, akikkel egyébként - például az elvégzendő munka minőségének terén - problémák vannak. Ez is lehet nehéz eset, mivel az ilyen munkatársakat senki sem akarja megbántani, így nem szólnak nekik, és ők is túl barátságosak ahhoz, hogy nemet mondjanak másoknak.
Nemzetközi tapasztalatok
Világszerte, s így Magyarországon is egyre nő a mobbing kapcsán munkaügyi pert indító munkavállalók száma. Ezek a perek növelik a vállalat költségeit. Éppen ezért fontos a mobbing megelőzése a vállalatoknál hiszen nekik sem éri meg a mobbing által okozott több millió forintos vagy Euro-s kárt elviselni.
- Minden tizedik európai munkavállaló volt már lelki vagy fizikai zaklatás áldozata.
- Egy Ausztriában készült felmérés szerint már volt része szexuális zaklatásban a nők 81 százalékának.
- Mintegy tizenkét millió európai munkavállaló tapasztalta már a munkahelyi konfliktusok legsúlyosabb formáit.
- A tradicionális gondolkodású déli országokban, melyekben lazábban értelmezik a jogszabályokat, inkább számítanak a munkahelyi agresszió különböző megjelenési formái elfogadottnak, mint északabbra
Az európai munkahelyeken nem ritka a diszkrimináció, megfélemlítés, szóbeli attrocitás, sőt az esetek öt százalékában megtörténik a fizikai támadás is. A mobbing többnyire egyszerű konfliktusként indul: az egyik alkalmazottnak valamilyen problémája adódik kollégájával, esetleg többekkel. Később a konfliktusok sűrűsödnek, állandósulnak. A probléma megoldását a munkaadók sajnos a legtöbb esetben abban látják, hogy a zaklatást elszenvedő munkatársat, mint összeférhetetlent eltávolítják. Igen sok formában nyilvánulhat meg a kollégák rosszindulata. Az ellenszenv súlyosabb esetben teljes kiközösítésben nyilvánul meg. Ezt a jelenséget egyébként már az iskolákban is felfedezték, és - elsősorban Nagy-Britanniában - hatóságilag megpróbálnak fellépni a pszichoterror ellen. A nem megfelelő munkakörnyezet és munkamorál, a helytelen - frusztrációt keltő, kivételező - vezetési módszer könnyen lehet táptalaja a terrornak és megbélyegzésnek.
A mobbing a bécsi Medizin Popular című lap szerint csak Ausztriában évente sok millió euróba kerül. Különösen a nők hajlamosak - munkahelyi beosztástól függetlenül - arra, hogy egymás életét tönkre tegyék, féltékenységből, irigységből, netán csak azért, mert nem rokonszenves nekik valaki. Az okok különbözőek lehetnek: túl gazdag valaki vagy nagyon szegény, esetleg csúnya, új vagy régi alkalmazott, öreg vagy fiatal.
Egy Németországban végzett felmérés szerint a német munkavállalók mintegy 2,7 százaléka van pszichoterrornak kitéve, s azt rendszeresen több mint 800 ezer személy szenvedi el. Éves időtartamra lebontva a százalékos arány az összes munkavállaló 5,5 százalékát tette ki. A karrier egész időtartamát tekintve pedig minden kilencedik dolgozó (11,3%) válik munkahelyi pszichoterror szenvedő alanyává.
A felmérés tanúsága szerint több tényező is belejátszik abba, hogy ki mekkora valószínűséggel válik munkahelyi pszichoterror áldozatává: így a nem, az életkor, illetve a kettő kombinációja. A nők esetében a kockázati tényező 75 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál: jelenleg a dolgozó nők 3,5 százalékát érik ilyen hatások, szemben a férfiak 2,0 százalékával. Bár Németországban kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit, a pszichoterrornak kitett nők száma mégis magasabb a másik nemhez tartozó kollégáiknál. 100 érintett dolgozó közül ugyanis 58 a nő, míg 42 a férfi. Az életkor tekintetében a jelenség a fiatal munkavállalókat (25 éves kor alatt) érinti a leginkább (saját bevallásuk szerint 3,7 százalékukat); őket a sorban az 55 éves vagy idősebb munkavállalók követik (2,9%).
A mobbing káros hatását számszerűsítik is, pl. Németországban évente 12,5 milliárd euróra becslik a mobbing miatt okozott teljesítmény-kiesést.
Finnország: Egy a közelmúltban végzett finnországi felmérés szerint a munkavállalók egészségére nagyobb veszélyt jelent, ha egy igazságtalan főnök beosztottjaként dolgoznak, mintsem egészségtelen életvitelük.
A felmérés tanúsága szerint azok a férfi munkavállalók, akikkel, elmondásuk szerint, jól bánnak feletteseik, 52 százalékkal ritkábban kerülnek betegállományba, mint méltánytalan bánásmódról panaszkodó kollégáik. A kisebb pszichés rendellenességek tekintetében ez a különbség még szembeötlőbb: 73%.
Az aktív nők esetében a kutatók hasonló megosztottságot tapasztaltak.
A tanulmány szerzői nem győzték hangsúlyozni, hogy a főnökök saját érdeküket szolgálják azzal, ha meghallgatják beosztottjaikat.
Európában már törvény van a mobbing ellen.
Ma már az Európai Unió is célul tűzte ki, hogy visszaszorítsa a munkahelyi „fúrások" jelenségét. Vagyis az irodai mobbingot. Nyugat-Európában már igen jól ismerik, sőt, egyes országokban törvényekkel is küzdenek ellene. A mobbing tehát munkahelyi veszélyforrásnak minősül, és úgy vélik, hogy a jelenség az alapvető emberi jogok ellen elkövetett bűncselekmény. Svéd- és Németországban már megszületett az ilyen munka- és büntetőjogi esetekre vonatkozó törvény. A németek pedig külön internetes segélyközpontot hoztak létre az „áldozatok" számára. Ez a portál hasznos tanácsokat ad ahhoz, hogyan kerüljük el a konfliktushelyzeteket, illetve miként dolgozzuk fel a magánéletünkre is kiható negatív eseményeket. A becslések szerint Németországban évente 12,5 milliárd euró a mobbing okozta teljesítmény kiesés.
A prevenció lehetőségei képzéssel, szervezetfejlesztéssel
1 megjegyzés:
Érdekes téma a mobbing! Ritkán olvasni ilyen alapos elemzést erről.
Kapcsolódó cikk a munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatosan:
http://www.crescendo.hu/2011/2/4/n-h-ny-m-dszer-munkahelyi-teljes-tm-ny-jav-t-s-ra
Megjegyzés küldése